Mivel közeledett a karácsony, gondoltam megkérdezem a párom, hogy mit akar venni nekem karácsonyra. Szokás szerint nem volt semmi ötlete. Gondoltam egyet és nagy merészen előálltam a következő kéréssel. Szeretnék egy kenyérsütőgépet kapni, mivel ilyen szerkentyüm még nem volt. Ugyan jó előre kifejtettem azt a véleményem, hogy elképzelhető, ez is úgy végzi, mint annyi más szerkentyüm, valahol a lakásban szépen, csendesen elporosodik magában. Hát igy kaptam meg életem első kenyérsütő gépét, s lásson csodát a világ ez a szerkentyüm nem porosodik a szoba legmélyebb zúgában. Sőt állandóan kéznél van, mert majd mindennap sütök friss kenyeret. De nem volt ilyen egyszerü a dolog. Nagyon sokat kínlódtam, mig végre elfogadható kenyeret sikerült sütni. Volt olyan nap hogy kétszer is beinditottam a gépet. Úgy vettem észre, hogy a géphez adott receptet ki is lehet dobni, mert az egyáltalán nem használható. Az interneten kezdtem el nézelődni és innen is, onnan is sikerült összeszednem egypár dolgot, s azt kezdtem el átalakítgatni az én gépemre. Én úgy vettem észre, hogy a gépem például jobban szereti, ha kicsit ragad a tészta, akkor lesz lyukacsosabb, könnyebb. Viszont a teteje még mindig olyan sápadt marad, ezért gondoltam egyet és a dagasztást és a kelesztést a gépben csináltam meg, viszont a sütést a gázsütőben folytattam. Az eredmény ilyen lett.
Legközelebb majd megpróbálom a kenyérsütőgépben megsütni a kenyeret.
